Táppénz-tévhitek

Sokan kérdeznek a táppénz-szabályokról, összegyűjtöttem néhány jellemző problémát, mert úgy tűnik nem mindenkinek sikerült követni az elmúlt évek jogszabályváltozásait.

 A társadalombiztosítási kiadásokat évek óta próbálják több-kevesebb sikerrel csökkenteni, ennek egyik első lépése volt a táppénz-szabályok átalakítása, a „táppénzcsalók” kiszűrése érdekében. Így persze szokás szerint kiestek a rostán azok is, akik nem csaltak, csak többet betegeskednek. Csökkent a táppénz összege (jelenleg legalább két év folyamatos biztosítási viszony után az átlagkereset 70 százaléka, ennél rövidebb biztosítási jogviszony azonban csak 60 százalékos táppénzre jogosít).

Még mindig él az az általános vélekedés, hogy a táppénz megvéd a felmondástól, és a táppénz lejárta után sem lehet felmondani. A határozatlan idejű munkaviszonyt valóban nem lehet megszüntetni rendes felmondással a táppénz időtartama alatt, azonban a közös megegyezésnek és a rendkívüli felmondásnak nem akadálya a táppénzes állomány. A táppénzből felépült dolgozó pedig legfeljebb 30 napig áll még védettség alatt, ha a táppénzes állománya is elérte a 30 napot. Amennyiben azonban csak 15-29 napot volt beteg, a felépülése után csak 15 napig élvez védettséget. 15 napnál kevesebb táppénzes állomány pedig kizárólag a betegség tartama alatt véd a felmondástól.

Hangsúlyozni kell, hogy a védelem kizárólag a határozatlan idejű munkaviszonyra vonatkozik,

• a határozott idejű munkaviszony akkor is megszűnik a kikötött időtartam lejártával, ha táppénzen van a dolgozó.
• Ugyanez vonatkozik a próbaidőre is, ha az egyéb feltételek fennállnak próbaidő alatt is el lehet menteni táppénzre, azonban védettséget nem élvez a dolgozó, a próbaidő alatt indokolás nélkül bármikor megszüntethetik a munkaviszonyát.
• A kölcsönzött munkavállalóknak sincs védettségük, ugyanis rájuk nem vonatkozik a Munka Törvénykönyvének az a szakasza, ami a felmondási védelmet szabályozza.

Akivel pedig már közölték a felmondást, nem tolhatja ki a felmondási időt táppénzzel. Természetesen a felmondási idő alatt is el lehet menni táppénzre, azonban ez az időszak nem fogja meghosszabbítani a felmondási időt.

Az úgynevezett „passzív táppénz” időtartama évek óta folyamatosan csökken, pontosan azért, hogy ne a táppénzt használják arra a munkavállalók, hogy megszűnt biztosítási jogviszonyukat (munkaviszonyukat) meghosszabbítsák ezzel az időszakkal. Passzív táppénz ugyanis annak jár, aki a biztosítási jogviszonyának megszűnését követő három napban megbetegszik. Idén április 1-jétől a passzív táppénz 90 napos időtartamát tovább csökkentették, már csak 45 napig jár ilyen jogcímen ellátás. Azt is érdemes megjegyezni, hogy aki munkanélküli, nem kaphat egyszerre táppénzt és álláskeresési járadékot is.

Természetesen annak a biztosítottnak is jár táppénz, aki nem munkaviszony, hanem valamilyen vállalkozási viszony alapján biztosított és fizet társadalombiztosítási járulékot. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a táppénznek csak egy részét fedezi az állam, másik részét a foglalkoztatók kötelesek befizetni úgynevezett táppénz-hozzájárulás címén. Ezért ne lepődjenek meg sem az alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozók, sem a betéti társaságok, ha több hónapos táppénz-folyósítást követően kapnak egy végszámlát a társadalombiztosítástól, amin az áll, hogy a felvett táppénz 1/3-át szíveskedjenek visszafizetni a tb-kasszába táppénz-hozzájárulás címén. Ebből persze nem következik az, hogy az egyéni vállalkozónak saját maga után is vissza kellen fizetnie a felvett táppénz 1/3-át.

Maradtak még kérdések?

Korábban:

Fizetnék, hogy ellásanak!

Hátrányos helyzetben az ekhózó és kölcsönzött nők