FN Blog / Jogblog / APEH kontra vagyonosodási ipar
Nyomtatás Betűméret

APEH kontra vagyonosodási ipar

2007-05-18 14:04:38
Tele van a sajtó a vagyonosodási vizsgálatokkal, az APEH felkészült, teljesít, de nem tétlenkedik a másik oldal sem. Szaporodnak azok ügyvédi irodák, adószakértők, akik kifejezetten ezekre az ügyekre szakosodtak. Jó magyar szokás szerint majdnem mindenki jól jár.

Próbálják ki, elég csak valamelyik internetes keresőoldalon beütni azt a szót, hogy „vagyonosodás”, és rögtön kiderül, hogy nemcsak az adóhatóság repült rá erre a témára. Találhatunk külön gyűjtőoldalt, számos szakkönyvet, adótanácsadókat és ügyvédi irodákat, hiszen a félelem nagyúr, a reménybeli ügyfél igyekszik segítséget kérni. (Sem reklámozni, sem kiemelni nem szeretnék senkit, ezért nem linkelek ide egyet sem).

A lényeg az, hogy akinek vaj van a füle mögött, nemcsak az APEH-nak lesz kénytelen fizetni, hanem azoknak a szakértőknek is, akik igyekeznek őt kihúzni a csávából. Pedig nem feltétlenül kell mindenkinek megijednie, hiszen a szűrőbe nem egyszer bekerülnek tipikus kényszervállalkozók is, vagy felkelti az érdeklődést a nagyértékű ingatlanvásárlás, ami mögött egy másik eladása áll.

Az utóbbi hetekben szép statisztikákat mutatott fel az APEH, a vizsgálatok számáról és a feltárt adóhiányról is, én azonban továbbra is tartom azt a véleményemet, hogy az igazi adócsalók meg fogják úszni, a kis ügyeskedők, a kényszervállalkozók pedig fizethetnek. Persze akadhat nagy fogás is, de nem hinném, hogy ez lenne a jellemző. Aki nagy falat, az megfelelően fel is készül, és meg tudja fizetni a felkészülést.

Biztos vannak értékes tapasztalatai azoknak, akik már átestek ilyen vizsgálaton. Osszák meg itt másokkal, ez nem kerül pénzbe senkinek.

A FigyelőNet a témáról:

Tényleg vannak minimálbérből élő vállalkozók

A tagi kölcsön vonzza a vagyonvizsgálatot

Vagyonok vizsgálat alatt


Cimkék: APEH, adó, vagyonosodás
30 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

18. Kaktusz 2007-11-15 18:58:18
Még csak annyit,hogy a tanúk, mintegy tizen,köztiszteletben álló becsületes magyar állampolgárok voltak,volt köztük két nagyon magas rangú rendörtiszt is.
17. Kaktusz 2007-11-15 18:53:19
Engem 2001-től ellenőriztek 2007 ben pedig akkor külföldön élő magyar állampolgár voltam.(sajnos hazajöttem)
2001 ben magyarországon semmiféle jövedelmem nem volt, ezért 2002 ben a törvény engem adóbevallásra nem is kötelezett. A megbízólevélen az állt hogy az, az a bevallások utólagos ellenörzésére szól.
A másik kérdésemre is megkaptam a választ!
Az apeh a tanúvallomásokat nem fogadja el hiteles,értékelhető bizonyítékként. A határozatomban az apeh szó szerint leírja azt hogy a tanúk szavahihetősége megkérdőjelezhető. Ezzel szerintem egyérteműen becsületsértést követnek el.
Sajnos mindenkinek tudnia kell azt hogy az apeh semmi mást nem fogad el csak a közjegyző álltal hitelesített dokumentumokat,de azok közül is csak azokat amelyeket banki dokumentumokkal is alá tud támasztani az ember.
-A gyurcsány megmondta hogy el lehet menni ebből az országból-
16. Kaktusz 2007-11-15 18:35:17
Most már tudom
15. KAKTUSZ 2007-08-29 18:18:55
Lenne két kérdésem,,
Nem tudja valaki véletlenül hogy a magánszemélyt visszamenőleg mikortól ellenőrizhetnek?
A másik kérdésem pedig az hogy ha én a 90-es években kölcsön adtam magánszemélyeknek nagyob összegeket és ők ezt a vizsgált időszakban adták vissza, ezt tanúvallomásaikkal is igazolják, elfogadja-e az apeh ezt a pénz eredetének igazolására vonatkozóan?
14. Vizsgált alany 2007-05-24 12:52:46
Adó-jogász: most már értem miért mentek át a vizsgálaton a miniszterek ha ügyesn induláskor mindent bevallottak akkor csak ahhoz viszonyitva kell "becsületesnek" maradni. Bennünket meg 1996-tól nézett meg a revizor, és a 2000.11 hóban a bankszámlán lévő pénzünket nem fogadta el forrásnek mert 200.12.31.-én nem volt a bankszámlán.( valamilyen más értékpapírt vettem amire már nem emlékszem) Kérdezem én ha 2003.12.31.éig lehetett bármilyen látra szóló papírja az embereknek, akkor erről ma milyen bizonylatokkal rendelkezzen amit hitelt érdemlőnek elfogadnak.Azt már csak hab a tortán hogy egyik ismerősöm határozottan emlékszik ,hogy a Postán váltható Kincstárjegyekről semmilyen papírt nem adtak, csak a papír hátán alá kellett aláírni,és már adták is a pénzt.
13. adó-jogász 2007-05-24 07:13:43
Azt tudnunk kell, hogy hogyan szól a törvény szövege. Így:
„Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
Az adóhatóság a feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a jövedelemeltitkolást megállapítja. Ha a vagyongyarapodás forrásaként az adózó többévi eltitkolt jövedelme szolgált, az adóhatóság a vizsgálattal érintett évek között a jövedelmet egyenlő arányban megosztja, és az adót az egyes években hatályos jövedelemadó törvényekben meghatározott - összevonás alá eső jövedelmekre vonatkozó - adómértékkel állapítja meg.
A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja. Ha az adózó nyilatkozata szerint a vagyongyarapodás forrását az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőzően szerezte meg, a vagyongyarapodás forrásának, a szerzés tényének és időpontjának igazolásaként közhiteles nyilvántartás jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelőzően kiállított egyéb közokirat, valamint az adózó ezen időszakban az adóhatósághoz benyújtott, jogerős hatósági, bírósági határozattal nem érintett bevallásának adatai, bankszámla (pénzforgalmi számla) kivonat, értékpapírszámla-kivonat adatai szolgálhatnak; az adóhatóság az adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőző időszakra vizsgálatot csak ezen adatokra kiterjedően végezhet.
Közhiteles nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás, a zálogjogi nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás, az úszólétesítmény-nyilvántartás, a légijármű-nyilvántartás, a cégnyilvántartás, a magyar jog szerint egyéb közhiteles nyilvántartás, továbbá a nyilvántartás helye szerinti állam joga szerint közhitelesnek minősülő nyilvántartás;
Szerzésnek minősül a vagyongyarapodás forrása felett a rendelkezési jognak, és/vagy a használat jogának, és/vagy a hasznosítás jogának, és/vagy a birtoklás jogának megszerzése, illetve a bankszámlán (pénzforgalmi számlán), értékpapírszámlán történő jóváírás.”
Ezzel a rendelkezés-együttessel nagyon sok, Alkotmányossági probléma van. Nem értem, hogy ez ügyben miért nem fordult senki az egyébként jobb sorsra érdemes AB testülethez? Néhány észrevétel:
1. Az adóhatóságot általában egy frusztrált adóellenőr képviseli, aki eldönti, hogy a vizsgált adóalany életvitele mennyibe kerül. Például kizárt dolog, hogy valaki étteremben ebédeljen. A kiindulás valami fogyasztói kosár és ez sem a jobbik eset. Marad az, hogy az ellenőr saját maghoz viszonyit és ezt nevezi adóhatósági objektív megállapításnak. 2. Az elévülés csak annyit jelent, hogy az adóhatóság adó-megállapítási joga évül el. Ezen kívül létezik az irat, bizonylat megőrzési kötelezettség is, amelynek határideje az adó-megállapítási joghoz kapcsolódik magánszemély esetében. Az ezt megelőző időszak igazolására bizonylat kérése mindenképpen jogszabálysértő és önkényes eljárás. A közhiteles nyilvántartás (gépjármű, ingatlan, stb.) viszont nem bizonylat. 3. A vagyongyarapodás és annak adóztatásának, az adó megállapításának (tehát: a valamikor meg nem fizetett adónak) valóban lehet alapja olyan „esemény”, amely az adó-megállapítási jogon kívül esik? A becslés rendelkezéseinek pontosítására és egyes fogalmak meghatározására hatályos rendelkezések 2006. szeptember 15.-től hatályosak. Ezzel csak a precizitás látszata valósult meg, de nem az alkotmányosságé. Az ellentmondás a hivatkozott és idézett törvényszövegben benne van, figyelembe véve más rendelkezéseket (például: elévülés, irat-megőrzés, stb.) is! 4. Figyelemre méltó, hogy választott képviselőink „induló”, választáskori vagyonához mérten vizsgálják a vagyogyarapodást és ez a közembereket nem illeti meg. Egyébként vagyonnyilatkozatra kötelezett a köztisztviselő, a bíró és mások is, tehát a kivételezettek behatárolhatók. 5. Az Alkotmánybíróság (360/B/1996. AB határozat) rámutat: az ingatlanok forgalmi értékét a kereslet-kínálat viszonyai határozzák meg, ezért egyáltalán nem biztos, hogy az ingatlanok forgalmi értéke az országos átlagot alapul véve az inflációs rátának megfelelő mértékben emelkedik. Az országos átlagon belül pedig rendkívül nagy szóródás mutatkozhat nem csupán a különböző települések, de a településrészek, sőt az ingatlan- típusok között is. Lehetnek pl. olyan ingatlanok, amelyek értéke nem csupán reálértékben, de még nominálértékben sem emelkedik. Mivel a jogalkotónak a tipikus életviszonyokat alapul véve kell szabályt alkotnia, nem lehetséges törvényi szinten olyan differenciált szabályozás, amely minden egyes ingatlan tekintetében lehetővé teszi a reálérték pontos megállapítását. Ezért az állam a névleges vagyongyarapodást adóztatja, amely mögött nem szükségképpen mutatható ki a reálérték alapulvételével kiszámított vagyongyarapodás.
    1 2 3    Következő 6 »

Szóljon hozzá!

Legyél blogger!

Te is szeretnél az FN hivatalos bloggere lenni?
Jelentkezz itt »

Blogleírás

A jogismeret nem mindig elég a jogszabályok megértéséhez. Ráadásul - a feltételezett jószándék ellenére is - nem egyszer rosszul, vagy hiányosra sikerülnek. Ilyesmiken fogok itt elmélkedni, ennél sokkal konkrétabban. Jó lenne, ha itt mindenki a más kárából tanulna! Ossza meg velünk sajátját: dranya@citromail.hu

Keresés

Blogértesítő - Jogblog

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről