A szakszervezetek szerint a pótsofőrök felvétele, a BKV szerint a sztrájk a jogellenes - feltéve, ha nem biztosítják az elégséges szolgáltatást. A törvény pedig nem tesz igazságot.
Hetek óta figyelhetjük a BKV és a szakszervezetek szélmalomharcát, amibe már a főváros is beszállt, hétfőn pedig elkezdődik a szokásos iskolakezdéssel egybekötött szeptemberi közlekedési káosz – ehhez még BKV sztrájk sem kell.
Sztrájktörvényünk egyidős a rendszerváltással, bár többször is módosult, ráférne itt-ott némi fogalompontosítás. A Népszabadságból úgy értesülhettünk, hogy a BKV jogi szakértői bírósághoz fordultak, annak érdekében, hogy megállapítsák: jogellenes a sztrájk. A hivatkozási alap pedig az, hogy a törvény értelmében annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez (ide tartozik a közforgalmú tömegközlekedés is), csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A törvény pedig kimondja, hogy a sztrájkjogot csak a törvényben meghatározott feltételek szerint lehet gyakorolni, ellenkező esetben jogellenes. Mindenesetre a bíróságnak gyorsan kell döntenie. A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítása elsősorban azért lényeges, mert a jogellenes sztrájkban való részvétel munkavállalói kötelezettségszegésnek minősül, s mint ilyen, akár felmondási ok is lehet. A jogszerű sztrájkot kezdeményező, illetve az abban részt vevő dolgozóval szemben viszont semmilyen hátrányos munkáltatói intézkedés nem tehető.
A szakszervezetek azt tartják aggályosnak, hogy sztrájkjuk idejére alkalmi sofőröket toboroz a munkáltató. Csakhogy a fenti okfejtést követve a törvény valóban kimondja, hogy az elégséges szolgáltatást biztosítani kell. Abban ugyan egyáltalán nem segít a jogszabály, hogy mégis mi az elégséges – ennek meghatározását a tárgyaló felekre bízza. Józan parasztésszel azért könnyen kikövetkeztethető, hogy a nulla szolgáltatás nem egyenlő az elégségessel. Akkor pedig valahogy működnie kell a tömegközlekedésnek. A sztrájktörvény a munkáltató részéről a sztrájk alatti további egyeztetéseket, valamint a személy- és vagyonvédelem biztosítását teszi kötelezővé, egyáltalán semmit nem ír a „sztrájktörésről”, így a mi sztrájktörvényünk szerint jogellenesnek aligha minősíthető a munkáltató toborzása. Aggályos persze attól még lehet, és az is. Az pedig, hogy a munkáltató adatokat gyűjt a sztrájkolni készülő munkavállalókról, mindenképpen jogellenes.
BKV sztrájk már valóban régen volt, most jó esély van rá, hogy lesz. Többek között én is dühös vagyok, és én is szeretnék majd eljutni a munkahelyemre. Én is mondhatnám, hogy: másnak is kevés a fizetése, meg más is sztrájkolhatna, de nem teheti. De nem mondom, pont azért, mert aki élhet ezzel az eszközzel, éljen vele. Szívesen látnám azonban a felek kompromisszum-készségét.
Mindenesetre ha lesz sztrájk, az alternatív közlekedési eszközök (két láb, bicikli, motor, roller) a legbiztosabbak kedd reggelre – én legalábbis nem bízom sem az alkalmi sofőrökben, sem a dugóban autózásban. Addig még van három nap.
Bővebben a témáról:
Demszky: a BKV-nak nincs pénze béremelésre
Sztrájk lehet, teljes leállás nem
Nyugdíjasok és külsősök vezetnek majd sztrájk idején
Nyomtatás
