FN Blog / Jogblog / Az illetékkötelezettség nem évül el?
Nyomtatás Betűméret

Az illetékkötelezettség nem évül el?

2008-03-13 22:28:49
Az adóhatósági eljárásban legalábbis nehezen, ugyanis ha valaki nem jelentette be például az illetékköteles ajándékozást, és nem is fizetett utána illetéket – ez a kötelezettsége csak az adóhatóság tudomására jutásától számított 5 év múlva fog elévülni.

Annak ellenére, hogy az APEH évek óta végez vagyonosodási vizsgálatokat, a tömeges méretek derült égből villámcsapásként érték az „áldozatokat”. Az elmúlt másfél év tapasztalatai azonban szép lassan felkészítik az adózókat és a revizorokat is, kialakulnak a védekezési és az ellenőrzési módszerek is, a két tábor egyre felkészültebben méregeti egymást. Az erőviszonyok azonban nem kiegyenlítettek – vannak ugyanis olyan jogszabályi rendelkezések amik ellen nem lehet védekezni, és nem is lehet rájuk felkészülni.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Pénzügyi Jogi Munkacsoportja március 10-én tartott konferenciát a vagyonosodási vizsgálatokról, a jogalkalmazási gyakorlatokról. Dr. Csilléry Alexandra ügyvéd hívta fel a figyelmet az Adózás rendjéről szóló törvény illetékfizetésre vonatkozó elévülési szabályára, amit szó szerint idézek:

2003. évi CXII. törvény 164. § (4): „Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.”

Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy az elévülési idő az adóhatóság tudomására jutásakor is kezdődhet. Tehát ha mondjuk 10 évvel ezelőtt úgy ajándékoztam ingóságot valamelyik családtagomnak, hogy nem fizettem utána ajándékozási illetéket, és be sem jelentettem az ajándékozást (miért tettem volna, más sem tette, és soha nem is vizsgálta senki) hiába gondolom én azt, hogy ez a kötelezettségem rég elévült már. Dehogyis! Ha most kerültem az adóhatóság célkeresztjébe ezzel az ügylettel, akkor köteles vagyok megfizetni az illetéket (megfejelve persze a késedelem megfelelő következményeivel).

Az előadó ügyvédnő először úgy vélte, hogy jogalkotói tévedésről lehet szó, ezért kért állásfoglalást a Pénzügyminisztériumtól – ahonnan azt a felvilágosítást kapta, hogy dehogy tévedett a jogalkotó, pontosan ez volt a szándéka. Tessenek csak fizetni!

Ez csak egyetlen példa, ami akár alkotmányossági aggályt is felvethet. Ráadásul az elmúlt évben lefolytatott tizenötezer körüli vagyonosodási vizsgálatból bátran levonható az a következtetés, hogy a gyakorlat és az adóhatósági szemlélet megyénként eltérő, a jogszabályok pedig nem egyértelműek. Hány év, hány bírósági ítélet és alkotmánybírósági döntés kell még az egységes jogalkalmazáshoz?


Cimkék: ügyvéd, APEH, illeték, adó
31 szavazat alapján

Mi a véleménye a bejegyzésről?

Nagyon gyenge   Nagyon jó

Hozzászólások

10. www.ugyvedbroker.hu 2009-01-08 18:00:23
www.ugyvedbroker.hu - ha ügyvédet keres, nálunk könnyen talál
9. gazdasszony 2008-07-09 11:23:18
30 éve testvéremmel együtt örököltünk egy nyaraló telket.Osztatlan közös tulajdon. Közösen használjuk 2 kisház van rajta. 10 éve a bátyám kutyája rettegésbe tart bennünket támadásaival. Elkeríteni nem akarja, megkötni is csak ritkán. Mit tehetünk ez ellen?
8. babóka 2008-04-25 10:08:29
"Az állami adóhatóság nem tesz mást, mint megvalósítja a joggal való visszaélés törvényi tényállását." Ezt a saját bőrömön tapasztalom én is. Az igazságot addig csűrik-csavarják, míg bebizonyítják a legtisztességesebb emberről is, hogy egy utolsó gazember. Az adóhatóságnál a legaljasabb emberek dolgoznak, bár akadhat 1-2 kivétel. Pl. a portás. Ezt az állításomat mindaddig fenntartom, amíg az ellenkezőjét legalább egyszer meg nem tapasztalom
7. "(!)" 2008-04-16 13:17:09
5. s 2008-04-09 09:40:08-nek, röviden:
Az állami adóhatóság nem tesz mást, mint megvalósítja a joggal való visszaélés törvényi tényállását. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint: az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást /86. § (1)/. Saját jogsértéseinek feltárásáról nincs tudomásom, azt senki sem ellenőrzi, így nyilvánvaló „tévedések”, szakmai „hibák” is simán jutnak el a bírósághoz, ahol nem tudni, miért, a bírók csaknem minden törvénysértést jogszerűnek fogadnak el.
Nagyon érdekesek a vagyonosodási vizsgálatok.
Az adóhatóság bizonyítania kell, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik.
Vagyis: az adóhatóság bármire mondhatja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, máris az adózót terheli a bizonyítás kötelezettsége, és csak a bíróság előtti eljárásban derülhet ki (lásd az előzőeket), hogy törvényt sértett az adóhatóság.
Ez a szép ezekben, a vagyonosodási vizsgálatokban, és ezért olyan nagyon eredményesek.
Az adóhatósági határozatok ilyenkor hemzsegnek a nem életszerűségre, az adózó megalapozatlan álláspontára való hivatkozásoktól, természetesen indoklás nélkül.
Az általam ismert vizsgálatok alapján életszerű az a következtetésem, csaknem minden vagyonosodási vizsgálat törvénysértő attól kezdve, hogy az adóhatóság szerint a becslés feltételei fennállnak.
Szerintem az eljárásban ennek a törvényességét kéne vizsgálni,csak ezt követően az ellenőrzés megállapításait. Ha az alap (a becslés) törvénysértő, akkor nincs mit vizsgálni. Nos ezt kellene a bírókban tudatosítani.
Az adóhatósági másodfokról nem szóltam, az ugyanis másoló iroda, csak megismétli az elsőfok állításait. Kevéske kivétellel…
6. s-nek 2008-04-09 17:29:24
Válasz "s" utolsó kérdésére: terrorállamban.
5. s 2008-04-09 09:40:08
Én naponta várom a postást, mikor hozza a vagyonosodási ellenőrzésről szóló papírt. Már láttam egyet, a szoros családi körben! Nevetséges, hogy azt is megkérdezik mennyit költöttél wc papírra.
Felháborít a módszer: házkutatás (erre egyébként nem került sor (még)), ha látnak nálad egy olyan dolgot, értékes tárgyat, bútort, bármit, amit mivel megkíméled, nem használod de 5+1 éven túl szerezted, de nem tudod bizonyítani, hogy így van (ki tart meg hat évig egy bútorvásárlásról szóló papírt?), akkor azt eltitkolt vagyonból szerezted. Fizess utána adót, és büntetést.

Ez nem jogellenes? Nem jogellenes, hogy nekem ártatlannak kell bizonyítanom? Nem jogellenes lépés gyerekpszichológussal a gyereket kikérdezni? Hol élünk????
    1 2    Következő 6 »

Szóljon hozzá!

Legyél blogger!

Te is szeretnél az FN hivatalos bloggere lenni?
Jelentkezz itt »

Blogleírás

A jogismeret nem mindig elég a jogszabályok megértéséhez. Ráadásul - a feltételezett jószándék ellenére is - nem egyszer rosszul, vagy hiányosra sikerülnek. Ilyesmiken fogok itt elmélkedni, ennél sokkal konkrétabban. Jó lenne, ha itt mindenki a más kárából tanulna! Ossza meg velünk sajátját: dranya@citromail.hu

Keresés

Blogértesítő - Jogblog

Iratkozzon fel az értesítőre és mi az új bejegyzésekről e-mail-t küldünk.

Kapcsolódó hírek az FN-ről